Bevezetés a biomassza gázosítókkal kapcsolatos óvintézkedésekbe, gyere és gyűjtsd össze most! Magyarország

Mi a biomassza gázosító működési elve? A különböző biomasszák reakciófolyamata is eltérő, és a közös biomassza-elgázosító kemence reakciói oxidációs rétegre, redukciós rétegre, krakkolási rétegre és szárítórétegre oszthatók.

1. Oxidációs reakció. A biomassza oxidációs rétegben a fő reakció az oxidációs reakció, ahol az elgázosító szert a rostély alsó részéből vezetik be, a hamurétegből hőt vesznek fel, és belépnek az oxidációs rétegbe. Itt nagy mennyiségű szén-dioxid keletkezik a magas hőmérsékletű szén égési reakciója során, miközben hő szabadul fel. A hőmérséklet elérheti az 1000-1300 Celsius fokot. Az oxidrétegben az égés exoterm, és ez a reakcióhő hőforrást biztosít a redukciós reakcióhoz, az anyagrepedéshez és a redukciós rétegben történő szárításhoz.

2. Redukciós reakció. Az oxidrétegben keletkező szén-dioxid és szén redukciós reakción megy keresztül vízgőzzel.

3. Repedési reakciózóna. Az oxidációs és redukciós zónában keletkező forró gáz felmelegíti a biomasszát a krakkolási zónán keresztül a felemelkedési folyamat során, aminek következtében a krakkolási zónában lévő biomassza repedési reakciókon megy keresztül.

4. Száraz területek. Az oxidációs rétegen, a redukciós rétegen és a repedési reakciózónán áthaladó gáztermékek ebbe a zónába emelkednek, és a biomassza nyersanyagokat felmelegítik, hogy elpárologtassa a nyersanyagokban lévő vizet, elnyelje a hőt és csökkentse a keletkezési hőmérsékletet. A biomassza-elgázosítók kilépő hőmérséklete általában 100-300 ℃, az oxidációs és redukciós zónákat pedig együttesen elgázosító zónának nevezzük, ahol főleg az elgázosítási reakciók mennek végbe. A repedési területet és a szárítási területet együttesen tüzelőanyag-előkészítési területnek nevezzük.

A biomassza-elgázosítók üzemanyaga főként cellulózból, hemicellulózból és ligninből áll. A lignin alacsony összenyomhatósága miatt a biomassza-elgázosítók és a széntüzelésű kazánok égési jellemzői is eltérőek. A szerkesztő emlékeztet arra, hogy a biomassza-elgázosítók használatakor a következőkre figyeljenek.

1. Magasabb szárítási hőmérséklet és hosszabb szárítási idő szükséges. A biomassza gázosítókban a brikett alapanyagok magas nedvességtartalma és rossz sűrűsége miatt könnyen előidézhető a magas nedvességtartalom. Ezért a biomassza gázosítók magasabb szárítási hőmérsékletet és hosszabb száradási időt igényelnek az égés során.

A biomassza-elgázosító kemence tüzelőanyaga az eredeti biomasszából van sűrítve, nagy szélvédő felülettel, nagy égéshányaddal a felfüggesztési szakaszban, és nagyon laza szerkezettel. Az égés során könnyen lehet nagy szélvédő területet és nagy égéshányadot előidézni a felfüggesztési szakaszban.

3. Nem lehet sokáig abbahagyni. A biomassza-elgázosító belsejében lévő alacsony hőmérséklet miatt nehéz a stabil égést megszervezni, a hosszan tartó leállás pedig könnyen elakadást okozhat.

4. Az égési folyamat során elegendő levegő szükséges, a biomassza elgázosítási üzemanyag gyulladási hőmérséklete alacsony. Általánosságban elmondható, hogy amikor az illékony anyagok 250 ℃ ~ 350 ℃ hőmérsékleten kicsapódnak és erőteljesen égni kezdenek, nagy mennyiségű levegőre van szükség. Ha a levegő mennyisége jelenleg nem elegendő, könnyen növelhető a kémiai hatástalan égés vesztesége.

5. Az alacsony hamu olvadáspontú biomassza gázosítók általában alacsonyabb hamu olvadásponttal rendelkeznek, mivel az üzemanyag több alkálifémet (K, Na) tartalmaz. Ha az illékony anyagok elemzése azt mutatja, hogy a kokszrészecskék kiégtek, nehéz lehet a kiégés, és túl lassan éghet a hamu és a levegő beszivárgása miatt.